ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSSOK 2010/3

Márciusban öt előadással várjuk vendégeinket. Előadóink jóvoltából nemcsak gyönyörű képeket láthatnak, történeteket hallhatnak Hollandiáról, Görögországról, Lappföldről de izgalmas barngolás részesei lehetnek Felvidéken és Magyarország legszebb tájain is.










Március 2., kedd 10.30
Benyik Béla:Je maintiendrai!Fennmaradok-hollandiai útijegyzetek

Hollandia
"Szélmalmok, sajtok és tulipánok országa"
Hollandia eredete, a XII. század elejére nyúlik vissza, amikor a Német-Római Császárság hűbérbirtoka volt.A holland elnevezés Dordrecht környékének nevéből (Holtland-"fás föld") származik.
Történetéhez tartozik, hogy a XVI. században a Németalföld leggazdagabb és legnagyobb népsűrűségű területe volt.
Az ország 18 tartományból állt. Az északi tartományban a tenger mellett, heringhalászattal és hajóépítéssel foglalkoztak az ott élők, a tenger elleni küzdelem, örök harcnak tűnt számukra. A déli tartományokat a textilipar hálózta be. A déli tartományok 1579 januárjában létrehozták az Arrasi Uniót amire az északi protestánsok létrehozták az Ultrechi uniót. Ezzel egy államba kerültek az északi területek, ezt a köztársaságot Hollandiának nevezték el.
Az ország nagyobb része sötétzölddel jelölt mélyföld, a tengerszint alatti részeket mesterséges gátak védik a tengertől. Állandó szél uralkodik, gyakori az esőzés. Télen nem igen számíthatunk itt fagyra nagy havazásra, a nyarak enyhék kellemesen melegek. Hollandiára az Óceáni éghajlat a jellemző.
Az ország virágkertészetéről és tejgazdaságáról vált virághírűvé. Évente közel egymillió ember látogat el a világ legnagyobb kertészetébe a Keukenhofba. Ha a tulipánok földjére visz utunk feltétlenül meg kell kóstolnunk az ottani söröket, a Heinekken névről már biztosan hallottunk…
Hollandia fővárosa Amszterdam Európa legfontosabb kereskedelmi központjává fejlődött. E gazdasági és társadalmi hegemónia következtében vitték át nevét több idegen nyelvben a németalföldi köztársaságra, majd a királyságra.

Március 9., kedd 10.30
Dr. Tóth József: Pozsonytól Kassáig

Északi szomszédunkhoz, Szlovákiához, közös történelmünk okán ezer szállal kötődünk. Hisz ma is áll itt az ezeréves Magyarország számtalan műemléke, melyeknek csodájára járnak honfitársaink. Eredeti fényükben ragyogó középkori városok, a magyar gótika legszebb emlékei, egyedülálló túralehetőségek a Magas-Tátrában és a Szlovák Paradicsomban, romantikus várromok, a tót falusi világ emlékei, pompás főúri kastélyok, modern síközpontok, cseppkő -és jégbarlangok, Pozsony barokk óvárosa.
A Felvidék nevet a régebbi korokban a maitól eltérő jelentésben használták. A 19. század előtt Felvidék alatt csak a Magyar Királyság szláv (szlovák és ruszin) lakosságú északi vidékeit, az úgynevezett „tótsági vidékeket” értették.
A dualizmus korában a Felvidék kifejezést a földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelemben is használták, a többségében vagy jelentős részben szlováklakta 16 vármegyét értve alatta.
Ezzel párhuzamosan a földrajzi szóhasználatban megszületett az Északnyugati Felvidék, Északkeleti Felvidék és „Délkeleti Felvidék” fogalma is.
Ma a „Felvidék” jelentése már csak Szlovákia területére korlátozódik. A területet magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban ezzel a névvel szokás jelölni, tehát egyrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, másrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában. Így a Felvidék és a Szlovákia szinonimáknak tekinthetők,

Szlovákia  túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb területe a Tátra hegység csoportja,
Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
Az UNESCO Szlovákia két táját vette fel a természeti világörökségek listájára:
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait.

Pozsony, Szlovákia fővárosa, mintegy 450 000 lakosával, a Duna partján, nem több mint 60km-re Bécs (Ausztria) városától helyezkedik el.
A város látképét meghatározza a Dunára néző hegyen álló vár. A Pozsonyról szóló első írásos említés a 907-es Salzburgi Évkönyvben található a magyarok és a bajorok közötti háborúval kapcsolatban. A várhegy azonban már a késő kőkorszaktól lakott volt, de első ismert lakói a kelták voltak, akik egy erődített települést építettek itt.   Jelenleg a vár a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet.

Kassa, Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely.A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik.A lebilincselő történelmi és művészeti látnivalókkal büszkélkedő Kassa évszázadokon keresztül a Felvidék kulturális központjának számított. Olyan személyek neve kapcsolódik a városhoz, mint II. Rákóczi Ferenc vagy Márai Sándor.

Március 16., kedd 10.30
Kiss Imre Károly: Helsinki és Lappföld

Csak annyit kell mondani, hogy „az ezer tó országa” vagy a „télapó és a rénszarvasok hazája”, és szinte mindenki azonnal tudja, hogy melyik országra gondoljon. Igen, ez Finnország!
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el.

Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjedt lápvilággal és számtalan madárfajjal.
Az ezer tó és erdő ország szlogenje nemhogy nem túlzás, meg se közelíti a valóságot. Finnországban ugyanis több, mint 55.000 tó van. Területének mégis alig egynegyede víz, több, mint kétharmada erdő és láp. A tengerpartot pedig tízezernyi apró sziget hímzésként szegélyezi.
Télen síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belső vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben.
Finnországot a hideg tél és a meleg nyár jellemzi. A legmagasabb nappali hőmérséklet Finnország déli részén időnként elérheti a 30 oC-t. A téli hónapok alatt különösen januárban és februárban a mínusz 20 oC sem szokatlan.

A főváros Helsinki, Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik.
Megfoghatatlan báj, kellemes hangulat, gyönyörű természet, múlt és jelen keveréke jellemzi az emberléptékű nagyvárost.
Helsinki lakosainak száma 550 ezer, a külvárosokkal együtt is alig éri el az egymilliót. Ezért mondják, hogy Helsinki "kis nagyváros", a központban szinte minden látnivaló sétatávolságra van egymástól, mégis széles palettáját kínálja a különböző szórakozásoknak. A lakosság 6 százaléka svéd anyanyelvű, és bár természetesen ők is beszélnek finnül, az egyenjogúság jegyében minden utcatábla kétnyelvű.
Finnországban van a lakosság számához képest a világon a legtöbb múzeum, minden 5000 emberre jut egy (látogatóik száma egy évben 5,5 millió fő - több, mint az ország lakossága). Ezek közül a legtöbb a fővárosban és környékén található. A leghíresebbek közül a Városi Művészeti Múzeum, az Ateneum Művészeti Múzeum (finn és európai festészet), Finn Természettudományi Múzeum, a Kiasma (modern művészet). Skandináviában elképzelhetetlen egy valamirevaló város skanzen nélkül, Helsinkiét Seurasaarinak hívják. A várostól tíz perc hajóútra van a Soumenilla sziget. A múzeum-erőd egyszersmind a fővárosiak kedvenc nyári kiránduló- és piknikhelye is.
A múzeumokon kívül számos látnivaló akad a finn fővárosban. Két dombon trónol a lutheránus katedrális (Suukiro), és az orosz fennhatóság idejéből itt maradt Uszpenszkij székesegyház, mintha egymást és a kikötőt felügyelnék. Ahol mellesleg időjárástól függetlenül élénken folyik a kereskedelem a halpiacon, és ahol virágot és más élelmiszert is kapni. A modern kor építményei közül kiemelkedő az 1918-ban készült főpályaudvar, a gránitsziklába robbantott, majd félig a földbe süllyesztett, csodálatos akusztikájú Tempeliaukio - istentiszteleteken kívül nagyszerű koncertek színhelye is -, amelyek falain nedves időben víz is csordogál, de természetesen nincs hideg, mert itt is, mint Skandináviában mindenütt, fűtik a templomokat. A természet és az ember alkotásának csodálatos összhangját képviselik a Finlandia palota és a modern operaház, mindkettő ugyanannak az öbölnek a partján. Velük szemben gyönyörű XIX. századi faragott házak, azt is mondhatnám, dácsák, letűnt idők uralkodó osztályának nyaralói.
Külön regényt lehetne írni Helsinki fényeiről és színeiről. Nem hiába hívják a Balti-tenger fehér lányának: a kikötőtől a katedrálisig a neoklasszicista épületek halvány színű épületei, a világoskék ég, amely a vízben is visszatükröződik, a mindig üde zöld természet nyáron, a fehér éjszakákkal - hallatlan energiával tölti fel az embert. Télen ezzel szemben alig világosodik, akkor viszont a hó és a város narancssárga fényei dominálnak. Ilyenkor a fák csupaszak, a vizek titokzatosan sötétek. Mindaddig, míg be nem fagynak. Akkor benépesülnek, és kicsi és nagy egyaránt élvezi a sífutást és a korcsolyaversenyeket.
Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepően tájékozott Magyarországról.

Március 23., kedd 10.30
Dr. Sibalszky Zoltán: Görögországi kalandozások

Fehérre meszelt kockaházak a mélykék tenger kontrasztjaként, kakukkfű, olajligetek, pompás öblök, szamaragolás...A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett.

A görögök ősei valamikor az i. e. 2. évezred közepén érkeztek a mai Görögország területére. A görög civilizáció a fénykorában ugyanakkor hatalmas területre terjedt ki Görögország, Egyiptom és India között. Ezt követően nagy létszámú görög kisebbség maradt a volt görög területeken (például Törökország, Itália, Líbia és a Levante), akik többnyire fokozatosan beolvadtak a helyi népek közé. A 19-20. században görög bevándorlók újabb csoportjai érkeztek a világ különböző részeire (például Észak-Amerika, Ausztrália, Észak-Európa és Dél-Afrika). A mai görögök többsége a modern Görögországban él, amely 1821 óta független állam. A másik görög lakosságú állam, Ciprus 1960 óta független.
Görögország egészen egyedi hely, összetéveszthetetlen minden mással. Ha valaki megszereti, újra és újra látogatja. Felfedezni az eddig nem látott dolgokat, hiszen nemcsak a fennsíkok és a partvidék nyújt újabb és újabb meglepetést a pihenni vágyók számára, hisz az Égei-tenger apró szigetei magukban is egy-egy lenyűgöző, külön világ.
Ha Görögország az úticél, feltétlenül érdemes meglátogatnunk a fővárost, Athént, mely közismerten igen nagy múltra tekint vissza. Athénban rengeteg, elsősorban i.e. V. századból származó ókori látnivalóval találkozhatunk. Köztük a legközismertebb az Akropolisz és a Partheon templom maradványai.
Az ország egyik legismertebb látványossága a Meteorák. Ezek óriási sziklák tetejére épített kolostorok együttese, melyekre sziklába vájt lépcsősorokon vezet felfelé az út.
Görögország legnagyobb szigete és legközkedveltebb helye Kréta.
Kréta a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete. Itt jött létre az első európai civilizáció. Minden hegy és helységnév egy-egy mítoszon alapszik. A Görög Kréta szigete mondhatni a hegyek országa. Ha meglátogatjuk, valószínűleg megszeretjük.
A fenti három említett látványosságon kívül természetesen még sok-sok meglepetést tartogat számunkra a sziget.

Március 30., kedd 10.30
Óvári Árpád: Hazai tájakon

Izgalmas barangolás Magyarország csodás tájain!


Radnóti Miklós:  Nem tudhatom ...

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra ujból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

1944. január 17.