ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK 2009/12

Decemberben három ismeretterjesztő előadást láthatnak, hallhatnak a Bem rakparton. Előadóink bemutatják a Tiszahátat, Göcsejt, és persze Karácsony közeledtén némi ünnepi hangulatot is teremtünk: karácsonyi mesét láthatnak-hallhatnak az érdeklődők, mégpedig Herendről.

December 1. kedd 10.30 óra
Óvári Árpád: Barangolás a Tiszaháton

A Tiszahát a keleti országrész egyik elfeledett vidéke, amelynek szépségéről talán csak az évről évre visszatérő vízitúrázók tudnak igazán. A Tiszahát a Tisza felső szakasza, amely Szabolcs megyében rögtön négy külön szakaszra oszlik. A környező települések is a szerint határozzák meg földrajzi elhelyezkedésüket, hogy melyik tiszaháti térséghez laknak közelebb.
A négy tiszaháti szakasz meghatározásának érdekessége, hogy minden esetben megjelölik, a folyó jobb vagy bal partja tartozik az adott részhez. Ennek oka, hogy ezen a vidéken a Tisza határfolyónak számít, vagyis a fürdőzők és a kenutúrások figyelmét nem kerülheti el az a tény, hogy a folyónak hol csak a bal, hol pedig csak a jobb oldala számít magyar területnek. A határvízi közlekedés szabályainak értelmében, életben van például a fényképezési és látcsövezési tilalom, ami a helyiek és a túravezetők szerint egyáltalán nem olyan szigorú előírás. Ami viszont fontos, hogy az adott partoldaltól 30 méternél messzebb nem szabad eltávolodni, a folyót semmiképpen nem szabad átúszni, és az ukrán oldalon még vész esetén sem javasolt kikötni.
A Szatmári Tiszahát a Tisza bal partja Tiszabecstől Záhonyig, a Beregi Tiszahát a Tisza jobb partja a Beregi-síkság déli és keleti részéig, a Szabolcsi Tiszahát a Tisza bal partja Tiszaeszlár és Polgár között, az Ungi Tiszahát pedig a Tiszától északra, a Latorca, Laborc és Ung medrei közt elterülő terület.
A vidék legjelentősebb települése Tiszabecs, ami egy apró határmenti falu. Itt, a 744-es folyamkilométernél lép be a Tisza Magyarország területére. A folyó errefelé igen csöndes, a táj pedig megejtően szép. A legtöbben innen indulnak a kenutúrákra, és körülbelül Záhonyig eveznek.
A Tisza nyolc mellékfolyója közül (Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros, Túr és három főcsatorna) a Túr szelíd bája, gazdag élővilága, és partján sorakozó települések nemcsak a legnagyobb költőket ihlette meg, hanem évente sok ezer turistát csábít az ország keleti felébe.
A Túr folyó szabályozása óta egy mesterségesen kialakított mederben éri el a Tiszát. Az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a Kis Bukónál egy zsilipen át folyik a víz. A Túr Kölcse előtt két ágra szakad, és az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, és a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 kilométert kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát.
A szabályozása előtti időkben a Túr sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál futott a Tiszába. Egy ág azonban elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a folyóba. A legenda szerint itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. Pontosabban a település közelében egy régi erdő utolsó tagjaként álló idős kocsányos tölgy tövében. A magányos öreg tölgy ma is áll, de az évszázadok alatt az időjárás alaposan megtépázta. A 1970-es években még villám is sújtotta. Sokáig úgy tűnt, hogy a fa végleg kiszáradt, de a tövénél fejlődő új hajtásokból a helyiek arra következtetnek, hogy a fa talán mégis életben van. Petőfi fája irodalmi emlékhelyként is számon tartott védett érték, a környéken tett kirándulások egyik kedvelt célpontja, csakúgy, mint a vízimalom Túristvándiban, a kopjafás temető Szatmárcsekén, Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén, a szárazmalom Tarpán, és Huszton az őshonos magyar állatokkal foglalkozó Huszti Farm.

forrás: [origo]

December 8. kedd 10.30 óra
Dr. Sibalszky Zoltán: Göcsej

Göcsej felszíne dombos-völgyes jellegű. Észak-Göcsej észak-déli, Dél-Göcsej északkelet-délnyugati irányban billent ki. A magasra emelkedő „hegyek" szabálytalanul szabdaltak, erodált jellegűek. Göcsej Magyarország egyik legtagoltabb felszínű térsége. A dombok rendre 250 méter fölé emelkednek, a legmagasabb a 301 méteres Kandikó. Déli-délnyugati irányban lejtősödő felszínét a vízerózió lépcsőzetesen lehanyatló, közel párhuzamos dombsorokra szabdalta, melyeket viszonylag keskeny, szabálytalan alakú völgyközi hátak kapcsolnak össze. Az északkeleti és keleti lejtők a legmeredekebbek, dél-délnyugat felé vályoggal fedett, fokozatosan alacsonyodó, derázió és geliszoliflukció által formált lejtők ereszkednek.
A Kandikó mondáját a 19. században jegyezték le. Eszerint a népvándorlás korában a vandálok vezére, Kandikó a zalai vidék réme volt, fosztogatott, pusztított és „Csatár magyar vitéz arájáért hevült". Hogy Csatárt megölje, vadászatra hívta. Csatár a megbeszélt időben, a megjelölt hegyfokon meg is jelent - ám ott Kandikó emberei várták, és a mélybe vetették. Kandikó - hogy Csatár haláláról meggyőződjön - a nyíláshoz lépett, ami ekkor füstöt és tüzet okádott, megfojtotta Kandikót és elragadta mélybe. Ezért, ha tiszta a Kandikó, az jó időt, derült égboltot ígér, ha viszont „gőzölög", akkor rossz időt jósol.

December 15. kedd 10.30 óra
Benyik Béla: Karácsonyi mese Herendről

Ősi tudás birtokában, közel Közép-Európa legnagyobb tavához, romantikus természeti környezetben, a Bakony hegyei között működik immár több mint 180 éve a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája.
A gyár története egy kis falusi manufaktúrával kezdődött, a Stingl Vince által alapított kerámiagyárat 1839-ben Fischer Mór vette meg, az új tulajdonos nagy építkezésbe fogott. Bár három év múlva a gyár nagy része leégett, később újra fejlődésnek indult az üzem. A vállalat hamarosan nemzetközi hírű lett. Az 1851-es londoni világkiállítás után a fehérarany további sikereinek állomásai: újabb világkiállítás Londonban, Párizsban, Bécsben, Brüsszelben, majd újra Párizsban, és mindenütt díjak. A gyár megrendelői közé tartozott az angol és a bécsi uralkodóház is. A terjeszkedéssel párhuzamosan kialakította saját művészi formanyelvét. Különösen sokat tett e téren Fischer Mór unokája, Farkasházy Jenő a XIX. század végén. Számos nemzetközi díjat nyert. A gyár termékei számára a korai időktől kereskedelmi bemutatótermet tartott fenn, emellett azonban már az 1930-as években megnyitotta házi múzeumát, amely 1964-ben kapta meg a hivatalos múzeumi elismerést.
A herendi Porcelánművészeti Múzeumban láthatók Magyarország legrégibb, világhírű porcelángyárának termékei, külön csoportosítva a legszebb, legsikeresebb motívumok, a különböző korokban, különböző alkotók által készített termékek.
A múzeum a herendi porcelángyár történetét, az általa alkalmazott technológia fejlődését mutatja be, részben termékei, részben régi iratok, fotók, oklevelek, plakettek segítségével.
A gyűjtemény több mint 8000 műtárgyból áll. Legkiemelkedőbb darabjai közé tartozik az 1867-es kiegyezésre készült dupla-, áttört falú kulacs, a mintegy 250 plasztikus rózsával díszített gyümölcskosár, a II. József halálos ágyánál témájú jelenetes tál, a herendi kakas és a Gödöllő-mintás szerviztálak.
A Gödöllői-mintás szerviztálak a "Jeles megrendelések termében" láthatók, hiszen Sissi személyes használatára készült. Ezen is keleti hatás érezhető, mint az Esterházy-dekoron. A Wales, Rothschild, Liechtenstein, Waldstein, Humboldt herendi díszítmények sem fantázianevek, hanem megrendelőikre utalnak. A legismertebb talán mégis a Viktória-minta: az 1851-es londoni világkiállítás után Viktória angol királynő udvara számára rendelt a lepkemintás készletből, s nemsokára ezt a motívumot már Viktória-mintaként emlegették, és így hívják ma is.
A múzeum folyosóján három emléktábla látható, melyek a manufaktúrában egykor dolgozó aranyérmes festők: Édl István, Pichner Mihály és Schindler Antal emlékét örökítik meg. Egy negyedik tábla pedig Fischer Mórra emlékeztet.

forrás: vendegvaro.hu